Szívkatéteres intervenció

Katéter intervenció

Ha a szívkatéterezés során valamely szívhiba gyógyítására vagy javítására törekszünk, akkor azt katéter intervenciós beavatkozásnak nevezzük. Az intervenciós beavatkozások egyik nagy csoportját képezik azok, amelyek során sövényhiányok (ASD, VSD) vagy érszakaszok (ductus arteriosus, rendellenes erek) zárhatóak. Második csoportba sorolhatóak a szűkületek tágítását célzó eljárások, pl. aorta vagy pulmonális billentyű tágítás, bizonyos érszakaszok ballonos vagy stenttel történő tágítása (pl. coarctatio aortae vagy szűk tüdőverőerek esetén). A harmadik csoportba  azokat a beavatkozásokat soroljuk, ahol katéteres úton billentyűt tudunk beültetni (pl. pulmonális billentyű helyére).   

Katéter intervenciós beavatkozást akkor végzünk, ha ennek a kockázata alacsonyabb, mint a műtétes beavatkozásé. Mivel nemcsak a szívműtét alternatív megoldása lehet, hanem annak kiegészítője is, minden olyan esetben, ahol felmerül az alkalmazása, előtte  szívsebésszel egyeztetés történik. Ritka esetben az is előfordul, hogy a szívkatéteres intervenciót műtőben végezzük, ezt együttes vagy “hibrid” beavatkozásnak hívjuk. Az ilyen típusú közös beavatkozás történhet egymás utáni napokon is.  

Katéterezés közben ionizáló röntgen sugarat használunk, amely sugárterhelést okoz. A katéteres vizsgálat során jód tartalmú kontrasztanyagot használunk, ami károsíthatja a vesefunkciót, így a vizsgálat előtt szükséges a vesefunkció ellenőrzése. Beszűkült vesefunkció esetén csak igen körültekintően vagy egyáltalán nem alkalmazunk kontrasztanyagot. Ritkán, de a kontrasztanyagra allergiás reakció is felléphet,  a tünetek csökkentésére és megszüntetésére a szívkatéteres vizsgálatot végzők felkészültek. 

Gyermekeknél a szívkatéterezést altatásban végezzük, osztályos bentfekvés során, újszülött kortól 18 éves korig.

A szívkatéterezés előtti napon a gyermeket (amennyiben általános állapota nem igényel intenzív osztályos ellátást) a Gyermek Kardiológia Osztályra vesszük fel. A felvétel során vérvétel, laborvizsgálat, EKG és szívultrahang vizsgálat történik. A vizsgálatok eredményének birtokában tervezzük meg a beavatkozást. A beavatkozást végző kardiológus a szülőt és a beteget részletesen tájékoztatja a beavatkozásról, az altatóorvos pedig a szükséges altatásról. 
A beavatkozás általában a felvételt követő délelőtt történik meg. A szívkatéteres labor Intézetünk I. emeletén található, a vizsgálatra előkészített (megfürdetett, éhgyomros) gyermeket a szülő idáig kísérheti.

A beavatkozás a lágyéki (femoralis véna vagy artéria) vagy nyaki erek (jugularis véna, carotis artéria) megszúrásával, a szívbe felvezetett kis műanyag csövön keresztül történik. A katéteren keresztül mintavétel, nyomásmérés, kontrasztanyag adás, illetve speciális eszközök (pl. stent) felhelyezése történhet. 

A beavatkozás után a gyermekek általában a gyermekkardiológiai intenzíven (III. emelet) ébrednek. A katéterek eltávolítása itt történik meg, amely során a szúrás helyét vérzéscsillapítás céljából átmenetileg nyomni kell. Kisebb gyermekeknél ehhez, ha szükséges, enyhe bódítást alkalmazunk, együttműködő nagyobb gyermekeknél ez nem szükségszerű. A katéterezés után a végtagon keringészavar alakulhat ki, így ennek megelőzése vagy
enyhítése céljából a beavatkozás után körülbelül egy napig szigorú ágynyugalmat írunk elő és a megszúrt végtagot rögzítjük. Csecsemők, és ha szükséges nagyobb gyermekek esetében is, a beavatkozás után, a végtag keringészavarának elkerülése céljából átmeneti (általában egy napig tartó) vénás vérhígító (heparin) kezelést végzünk.

Leggyakrabban végzett katéter intervenciós beavatkozások: 

ASD zárás: Bizonyos, nem túl nagy és megfelelő peremmel rendelkező pitvari sövényhiány katéteres úton zárható. A záróeszközt két egymásba fekvő esernyőként képzelhetjük el. Az „esernyő” szélei a sövényhiány szélén (peremén) kapaszkodnak meg. Mivel a sövényhiány valódi méretét egy a szívben felfújt méretező ballonnal határozzák meg, így elképzelhető, hogy a szívultrahanggal látott sövényhiány („lyuk”) a ballonnal történő méretezés során nagyobbnak bizonyul. Ilyenkor a sövényhiány biztonságos zárásáról és az ASD záró eszköz katéteres felhelyezéséről a beavatkozás során döntenek. Amennyiben a beavatkozás szövődménymentes, a gyermek a beavatkozás másnapján (kontroll szívultrahang és mellkas röntgen vizsgálatot követően) általában otthonába távozhat. 

PDA zárás: A nem túl nagyméretű PDA (nyitott ductus arteriosus) katéteres úton zárható. A kisebb méretű PDA-t egy hurokszerű (coilnak (ejtsd: koilnak) nevezett) záróeszközzel, a nagyobb ductus arteriosust pedig egy dugószerű eszközzel (ductal occluder) zárjuk. Amennyiben a beavatkozás szövődménymentes, a gyermek a beavatkozás másnapján (kontroll szívultrahang és mellkas röntgen vizsgálatot követően) általában otthonába távozhat. 

Szűk érpálya (billentyű vagy érszakasz) tágítása: 
Billentyűk (aorta és pulmonális) tágítása (dilatációja): A beavatkozás során egy katéteren felvezetett (addig leeresztett) ballont fújnak fel, amely a billentyűt kitágítja. A beavatkozás hatékonysága a billentyű szerkezetétől is függ. Az aorta billentyű tágítása a legtöbb esetben átmeneti megoldás, a gyermekeknél később nem kerülhető el az aorta billentyű műtét. A pulmonális billentyű tágítása valamivel hosszabb távon biztosít megoldást, későbbiekben azonban  a betegek egy részében itt is további katéterezés vagy műtét szükséges. A billentyű tágítást követően a kórházi tartózkodás általában több napos, amikor ismételt szívultrahangos vizsgálattal követjük a ballonos tágítás eredményességét. 
  
Stent beültetés: Az érpályán kialakult szűkület tágítása ballonnal vagy stent beültetéssel történhet. A stent egy henger alakú fém háló, amelyet összenyomott állapotban vezetnek a szűkült érszakaszig, majd ott egy ballon segítségével belülről kitágítják. Kereskedelmi forgalomban különböző méretű illetve később tovább tágítható stentek is rendelkezésre állnak. Attól függően, hogy melyik érszakaszt tágítjuk stenttel, szükséges lehet tartós vagy átmeneti vérhigító (pl. vérlemezke összetapadását gátló aspirin kezelés) kezelés. 

Billentyű beültetés: Katéteres beavatkozás során a billentyűt összenyomott állapotban az eredeti billentyűhöz vezetik fel, ahol az új billentyűt az eredeti, régi billentyűbe illesztik és beletágítják. A beavatkozás előnye, hogy a billentyűcsere klasszikus megoldása, a motoros szívműtét elkerülhető. A jelenleg rendelkezésre álló eszközök segítségével elsősorban nagyobb gyermekek esetében lehetséges a katéteres billentyű beültetés.   

A beavatkozás után:

A szúrás helyének gyógyulása szövődménymentes esetben is 7-10 nap. Ebben az időszakban a fizikai aktivitás (tornaóra, sport) kerülését javasoljuk. A szúrás helyét Betadinos fedőkötéssel kell védeni, ebben az időszakban áztató jellegű víz (fürdés, úszás) nem javasolt. 

Amennyiben vérrög képződésre hajlamosító eszköz (pl. ASD záró eszköz) kerül beültetésre (kortól és testmérettől függetlenül) vénás vérhígító heparin kezelést adunk a beavatkozás utáni napon, melyet további 6 hónapig szájon át szedhető aspirinnel folytatunk. 6 hónap után az eszközt a szívbelhártya benövi és a vérrög képződésének veszélye csökken.