Pitvari sövenyhiány (ASD)

Pitvari sövényhiánynál kapcsolat van a két pitvar között (ahol normálisan egy elválasztó falnak kellene lennie). Emiatt a bal pitvar oxigéndús vére átfolyik a lyukon a jobb pitvarba, ahol összekeveredik az oxigénhiányos vérrel és megnő a tüdőbe áramló vér mennyisége. 
A nagyobb mennyiségű tüdőbe áramló vér szívzörejt (surranó hangot) okoz, sok esetben az ilyen zörej alapján ismerhető fel ez a betegség. Az ASD mérete és elhelyezkedése a pitvar sövényen változatos.  
 

A pitvari sövényhiány már megszületéskor jelen van. A magzati szív kialakulását egy kezdetben cső alakú rendszer bonyolult, de szabályos tekervényekké történt csavarodásaként kell elképzelni, ahol az egyes képletek között belső falak is kialakulnak. Az elválasztó belső falaknak a hiányos kialakulása révén jönnek létre a köznyelvben „lyukas szív” néven elterjedt hibák, amelyeknek a pitvari sövényhiány az egyik legtipikusabb példája. 
Ismertek ugyan olyan ASD-k, amelyek örökletes betegségek keretén belül gyakrabban fordulnak elő, de a legtöbb ASD-s betegnél nem tudunk egyértelmű okot vagy betegséget megnevezni.
 

A sövényhiány mérete és helyzete határozza meg a tüneteket. A legtöbb ASD-s gyermek egészségesnek néz ki és nincs tünete, legtöbbjük jól érzi magát és jól is fejlődik. A nagyobb ASD-vel rendelkező gyermekeknél viszont előfordulhat étvágytalanság, nem megfelelő fejlődés, kifejezett fáradékonyság nehézlégzés, gyakoribb légúti fertőzések, tüdőgyulladások.
Az esetek jelentős részében nagyobb gyermekeknél, sőt fiatal felnőttkorban sincs tünet, ezért a pitvari sövényhiány késő felnőttkorig is felfedezetlen maradhat. 
 

Egy gyermekkorban kezeletlen ASD az évek során ritmuszavarokat, valamint a szív pumpa működésének romlását eredményezheti.
Idősebb korban a stroke (ejtsd: sztrók, szélütés) gyakoribb lehet a kezeletlen ASD betegeknél, mert egy esetleges vénás trombózis után leszakadó vérrög a lyukon keresztül az agyi erekbe juthat. 
Ha az ASD-t nem kezelik, a betegek egy részében késő felnőttkorban pulmonális hipertónia (magas vérnyomás a tüdőerekben) alakulhat ki, ami egy súlyos és javarészt visszafordíthatatlan állapot. 
A felsorolt következmények miatt az orvosok általában az javasolják, hogy az ASD-t gyermekkorban, még a tünetek kialakulása előtt kezeljék. 
Fontos azonban tudni, hogy sok más veleszületett szívhibával ellentétben,  egy  panaszmentes kisgyermekben felfedezett ASD kezelésének évekkel  történő halasztása sem okoz egészségkárosodást, azaz a sövényhiány zárása tág életkori határok között elvégezhető.  
 

Az ASD jelenlétére leggyakrabban rutin orvosi vizsgálat során észlelt gyanús szívzörej hívja fel a kezelőorvos figyelmét, és ezt követően gyermekkardiológiai vizsgálat javasolt. 

A gyermekkardiológus ezeket a vizsgálatokat végzi el: 

• EKG,
• mellkas röntgen,
• szívultrahang: részletes felvételt készít a szívről és annak üregeiről valamint a szívben áramló vérről (így nagy valószínűséggel felismeri a defektust, a lyukat a szívben).

Az ASD kezelése elsősorban a gyermek korától, a panaszok súlyosságától, valamint a lyuk méretétől és elhelyezkedésétől függ.
Az egészen kicsi ASD nem igényel kezelést, más esetekben a kardiológus a defektus (lyuk) rendszeres orvosi ellenőrzését javasolja. 
Általános javaslat, hogy amennyiben a lyuk a gyermek beiskolázásáig nem záródik magától, akkor javasolt a műtét vagy katéteres úton való beavatkozás. 

Katéteres ASD zárás:
Sok ASD alkalmas szívkatéteres zárásra, ilyenkor egy rugalmas csövecskét (katétert) helyeznek fel a láb vénáján keresztül a szívbe. A katéteren keresztül helyezik fel a lyukba a speciális záróeszközt, ami két oldalról fedi a lyukat és bezárja azt. Az eszközt csak akkor helyezik fel, ha az biztosan rögzíthető a szívben. A beültetett eszközt a szív belhártya később teljesen benövi. A beavatkozásnál nincs mellkasi metszés és seb (mint a műtétnél) és a  kórházi tartózkodás ideje is jóval rövidebb (a beavatkozást követően általában 1-2 éjszaka). 
Mivel a beültetett eszköz hajlamosít a vérrög kialakulására, ezért ezeknél a gyermekeknél a katéterezés után 6 hónapig aspirin formájában véralvadásgátló kezelés szükséges. Később, 6 hónap után, amint a szívbelhártya benövi az eszközt az aspirin kezelés elhagyható. A katéteres beavatkozás után néhány napig ajánlott a pihenés illetve a testnevelés, sportolás 1-2 hétig nem javasolt. 

ASD műtéti zárása:
Ha az ASD túl nagy vagy a defektus pereme (amelyen az eszköz megtámaszkodik) túl kicsi, a katéteres zárás nem biztonságos és szívműtétre van szükség.
A műtét általános érzéstelenítésben, mély alvásszerű állapotban történik. Ilyenkor a sebész a mellkasi metszésen keresztül éri el a szívet, ahol a pitvari lyukat bevarrja vagy sebészi folttal (pl. Goretex anyagból) befoltozza. 
A gyermekek műtét után 8-10 nappal hagyhatják el a kórházat. A mellkasi seb teljes gyógyulásáig kb. 4-6 hét szükséges, amennyiben azonban a szegycsontot nem vágják át (a csont gyógyulásához szükséges hosszabb idő), a teljes gyógyulási idő rövidebb. Ezt követően már nem korlátozzuk a gyermeket a mindennapi aktivitásában. 
A szívműtétet követően a mellkason egy heg marad, a seb eleinte fájdalmas, érzékeny, amire fájdalomcsillapító javasolt. A seb a gyógyulás folyamán később viszkethet, feszülhet. Az újonnan megjelenő bőrpírt, duzzanatot, váladékozást mindig mutassuk meg orvosnak, amennyiben ezek a tünetek fokozódnak, a sebet mutassuk meg a műtétet végző osztályon!  

6 hónappal a katéterezést és a szívműtétet követően a szívbelhártya-gyulladás megelőzése (endocarditis profilaxis) érdekében láz, fertőzés vagy fogászati kezelés esetén az orvosnak jelezni kell, hogy a gyermek (fél éven belül) szívműtéten esett át! 
Ha a gyermeknél a beavatkozást követően nincs reziduális (maradvány) defektus, akkor 6 hónapon túl erre már nem kell figyelnünk.
Ha felmerül a maradvány defektus lehetősége, akkor 6 hónapon túl is szükséges a megelőzésre gondolni és a mindenkori kezelőorvosnak a gyermek szívbetegségét jelezni kell. 
 

A beavatkozást (katéter vagy műtét) követően kontrollvizsgálat szükséges. Bizonyos tünetek és panaszok szövődményt jelezhetnek: ha a gyermeknél légzészavart észlel, azonnal hívja a mentőt vagy menjen sürgősségi ellátóhelyre. Szintén kérjen orvosi segítséget, ha az alábbi tüneteket észleli: 

• étvágytalanság, táplálási nehezítettség,
• a száj és az ajkak kék elszíneződése,
• elhúzódó magas láz,
• ha a seb fájdalmas, érzékeny, váladékozik.

A legtöbb gyermek gyorsan gyógyul és náluk csak rutin ellenőrzés szükséges. A beavatkozást követően a gyermekek egészségesek, aktív életet élhetnek.