Kardiológiai CT és MR vizsgálat

A fájdalommentes vizsgálat során ionizáló röntgen sugár segítségével sorozatfelvételeket készítünk. A CT sugárterhelést jelent a betegnek, így CT vizsgálatot csak akkor végzünk, ha ezzel a képalkotó diagnosztikai eljárással nyert információ hasznosabb a beteg egészsége szempontjából, mint a sugárterhelés kockázata. A CT vizsgálat hatékonysága kontrasztanyaggal növelhető, ilyenkor pl. az erekbe adott ionos kontrasztanyag kitölti az érpályát, így (a vizsgálat céljától függően) megfesti a szív üregeit és az ereket is.  

A kontrasztanyag károsíthatja a vesefunkciót, így a vizsgálat előtt mindenképpen szükséges a vesefunkció ellenőrzése (1 hónapnál nem régebbi kreatinin szint mérése). Beszűkült vesefunkció esetén csak igen körültekintően vagy egyáltalán nem alkalmazunk kontrasztanyagot. A kontrasztanyag adás során a pajzsmirigy illetve cukorbetegségben szenvedő fokozott figyelmet igényelnek. 

Ritkán, de a kontrasztanyagra allergiás reakció is felléphet a tünetek csökkentésére és megszüntetésére a CT vizsgálatot végzők felkészültek. 

A kontrasztanyag beadásakor szinte minden betegnél előfordul (ez azonban nem allergiás reakció!), hogy a beteg melegséget, hányingert érez, vizelési ingere van. A hányinger és az időnként előforduló hányás következményeinek csökkentésére azt kérjük minden kardiológiai CT vizsgálat előtt, hogy a beteg legalább 4 órával a vizsgálat előtt ne egyen. Tiszta folyadék (pl. víz, tea) fogyasztása azonban a vizsgálatig lehetséges, sőt a vesefunkció védelmében javasolt is.  

A vizsgálat során a beteget a CT vizsgáló készülék elöl és hátul nyitott csövébe fektetjük. A beteg kezét (amennyiben ez lehetséges) felfelé kinyújtva helyezzük el. A vizsgálat során a CT vizsgáló asztal (amelyen a beteg fekszik) mozog, kisebb mértékű (a legtöbb gyermek számára nem ijesztő) zaj hallható. Mellkasi vizsgálat során a sugárérzékenyebb kismedencei szerveket sugárvédő köténnyel védjük. A szülő (megfelelő sugárvédő öltözetben) a gyermek mellett maradhat. Amennyiben a beteg édesanyja terhes, a sugárterhelés ellenjavalt. Szoptató édesanyáknál a mellek magas sugárérzékenysége miatt nem javasoljuk a sugárterhelést (amennyiben ez mégis megtörténik, a sugárterhelt tejet nem javasoljuk felhasználni). Egy szoptatás kihagyása után (amikor az édesanya lefeji, de nem adja oda gyermekének a tejet) a szoptatás zavartalanul folyhat tovább.

A megfelelő minőségű CT vizsgálat feltétele a mozdulatlanság. Kisebb és/vagy nem együttműködő gyermeknél a vizsgálatot altatásban végezzük. Kardiológiai CT vizsgálatnál a képalkotást EKG-hoz és légvételhez szinkronizáljuk, emiatt a betegre vizsgálatkor (szükség szerint) EKG tappancsokat helyezünk fel. Az együttműködő betegeket pedig légzési utasításokkal irányítjuk (utasítás belégzésre, kilégzésre, légzésvisszatartásra). A vizsgálat időtartama 10-15 perc . 

A CT vizsgálat és altatás előtt szülői (törvényes képviselői) írásos beleegyezés szükséges. 

Az MR vizsgálat egy mágneses magrezonancián alapuló képalkotó diagnosztikai eljárás. A vizsgálat nem jár sugárterheléssel, fájdalommentes és jelen ismereteink szerint  nincs hosszú távú káros hatása a szervezetre. A kardiológiai vizsgálat során a mozgó szívről készítünk sorozatfelvételeket. A MR vizsgálat hatékonysága kontrasztanyaggal növelhető,ilyenkor pl. az erekbe adott  kontrasztanyag kitölti az érpályát, így (a vizsgálat céljától függően) megfesti a szív üregeit és az ereket is.  

A kontrasztanyag károsíthatja a vesefunkciót, így a vizsgálat előtt mindenképpen szükséges a vesefunkció ellenőrzése (1 hónapnál nem régebbi kreatinin szint mérése). Beszűkült vesefunkció esetén csak igen körültekintően vagy egyáltalán nem alkalmazunk kontrasztanyagot.  

Ritkán, de a kontrasztanyagra allergiás reakció is felléphet, a tünetek csökkentésére és megszüntetésére az MR vizsgálatot végzők felkészültek. 

A megfelelő minőségű MR vizsgálat feltétele a mozdulatlanság. Kisebb és/vagy nem együttműködő gyermeknél a vizsgálatot altatásban végezzük. Kardiológiai MR vizsgálatnál a képalkotást EKG-hoz és légvételhez szinkronizáljuk, emiatt a betegre vizsgálatkor EKG tappancsokat helyezünk fel. Az együttműködő betegeket pedig légzési utasításokkal irányítjuk (utasítás belégzésre, kilégzésre, légzésvisszatartásra). A vizsgálat időtartama kb. 45-60 perc. 

A vizsgálat során a beteget az MR vizsgáló készülék elöl és hátul nyitott csövébe fektetjük (a vizsgálat korlátját képezheti az igen nagy haskörfogat). A vizsgálat során a mellkasra egy könnyű, rögzíthető „mellény” kerül, ami a vizsgálat során antenna funkcióval rendelkezik (enélkül a mellkasi, kardiológiai vizsgálat nem kivitelezhető). Vizsgálat közben a mágnesek működése miatt hangos kattogó zaj hallható és a beteg kisfokú melegedést észlelhet.  

Fontos, hogy a vizsgálat akadályát képezheti: a pacemaker (és egyéb beültetett szívritmus szabályozók egyes típusai) illetve az egyéb fém implantátumok. Amennyiben a vizsgálandó beteg bármilyen fém implantátummal (kardiológiai, fül-orr-gégészeti, fogászati, csont-izületi, stb.) rendelkezik, annak a pontos orvosi dokumentációját ellenőrizzük vizsgálat előtt.  

Mivel az MR egy igen erős mágnes, így a vizsgálat során mágnesként viselkedő fém tárgyak életveszélyesek lehetnek. 

Ennek értelmében nem csak a beültetett, hanem a betegnél felejtett fémtárgyak (pl. csat, szemüveg, toll, kulcsok, mobiltelefon, fémpénz, stb.) is veszélyesek. A fent felsorolt tárgyak az erős mágneshez közeledve nagy sebességgel berepülnek a mágnescsőbe és az útközben lévő betegen vagy személyzeten sérülést okozhatnak. 

A fenti veszélyforrás miatt a beteg és hozzátartozói mindig az MR személyzet ellenőrzésével és felügyeletével léphetnek be az MR vizsgáló helyiségbe. 

Az MR vizsgálat és altatás előtt szülői (törvényes képviselői) írásos beleegyezés szükséges.