Nyitott Botall vezeték (PDA)
Mi a PDA (Perzisztens Ductus Arteriosus)?
A PDA vagy nyitott Botall vezeték egy átmenetileg nyitott ér, amely a méhen belüli fejlődés során a keringés fontos része, és amely közvetlenül a megszületés után elveszti jelentőséget és órákon/ napokon belül spontán módon összezsugorodik és záródik.
Amennyiben a Botall vezeték nem záródik be, azaz „perzisztál” akkor PDA-ról beszélünk. A kisméretű PDA-k nem okoznak gondot és többségük késve ugyan, de magától elzáródik az 1 éves kor elérése előtt. Problémákat a nagyméretű PDA-k okozzák, amelyek nem mutatnak semmilyen záródási hajlamot. A PDA elfordulása különösen koraszülöttekben jelent problémát, ahol az esetleges tüdőbetegség fokozza a PDA súlyosságát.
A perzisztens ductus arteriosus egy nagyméretű összeköttetés a szívből kiinduló két nagyér az aorta és az arteria pulmonalis között.
Mivel a méhen belül a tüdő és a tüdőkeringés még nem indult be, a jobb kamra a vért a Botall vezetéken keresztül az aortába, majd innen a méhlepénybe továbbítja. Megszületés után a köldökzsinór átvágásával a méhlepény szerepe megszűnik, az első légvétellel párhuzamosan megnyílik a tüdő, ezáltal a PDA addigi szerepe megszűnik.
Az újszülöttben a nyitott Botall vezetéken a keringés iránya megfordul, és a vér az aortából visszaáramlik a tüdőbe. Ez egyrészt a szervekhez és szövetekhez jutó oxigéndús vér mennyiségét csökkenti, másrészt „túltölti” a tüdőt és ebben a vértől feszülő tüdőben jelentősen megnöveli a légzési munkát.
Léteznek olyan komplex szívfejlődési rendellenességek, amelyekben a szívből a szervezetbe, vagy a szívből a tüdőbe áramló vér mennyisége kritikusan lecsökken és a PDA-n keresztül átfolyó vér tartja életben az újszülöttet a műtét elvégzéséig. Ilyen esetekben a Botall vezeték nyitva tartása speciális gyógyszer (prosztaglandin) adása révén történik.
A PDA pontos oka ismeretlen, tény azonban, hogy örökletes faktorok is szerepet játszanak: kislányokban illetve a Down szindromás betegekben is az átlagosnál gyakoribb az előfordulása.
A PDA koraszülöttekben, és a terhesség korai heteiben rózsahimlő fertőzésen átesett anyák gyermekeiben is gyakoribb.
Nagyméretű PDA esetén leginkább a gyermek szapora légvétele és nehezebb táplálhatósága feltűnő. A gyermek etetés közben gyorsan elfárad, leizzad, adagját gyakran csak több adagban képes elfogyasztani és súlya sem gyarapszik.
Az orvosokban PDA gyanúja legelőször hallgatózás során merül fel a nagyon tipikus szívzörej észlelése kapcsán. Miután az orvos észleli a PDA gyanús szívzörejt, a gyermeket gyermekkardiológushoz küldi vizsgálatra.
A gyermekkardiológiai szakvizsgálat során:
- elektrokardiogramm (EKG): a szív elektromos aktivitását rögzíti
- bizonyos esetekben mellkas röntgen: felvételt készít a szívről és a mellkasról
- szívultrahang: részletes felvételt készít a szívről és az üregeiről és a szívben áramló vérről (így nagy valószínűséggel felismeri a nyitott Botall vezetéket)
készül a betegről.
A jelentős keringési zavarokat okozó nagyméretű Botall vezetékek zárása indokolt. Ez a beteg testsúlyának, életkorának, valamint a Botall anatómiai sajátosságainak függvényében katéteres beavatkozás révén, vagy sebészetileg, zárt szívműtéttel zárják.