Szívbetegségek kockázatát csökkentő ételek

A szív- és érrendszeri betegségek kockázatát csökkentő nyersanyagok, élelmiszerek

Halfogyasztás 

A halakban, különösen a mélytengeri halak zsírjában található többszörösen telítetlen - ómega-3 - zsírsavak előnyösen befolyásolják a szervezet gyulladásos folyamatait, ezáltal védő hatásúak számos betegség, többek között a koszorúsér-betegségek 

Zöldségek, gyümölcsök

A zöldségek és a gyümölcsök rendszeres, napi szintű fogyasztása védő tényezőnek számít a szív- és érrendszeri betegségekkel szemben. Epidemiológiai vizsgálatok szerint a megfelelő mennyiségű zöldség-, gyümölcsfogyasztás csökkenti a koronária betegségek, a magas vérnyomás, a 2-es típusú cukorbetegség, valamint közvetve a túlsúly és az elhízás kockázatát. A zöldségek és gyümölcsök szív-ér rendszerre kifejtett pozitív hatásai a kálium-, folsav-, vitamin-, élelmirost-tartalmuknak és egyéb biológiailag aktív hatóanyagaiknak (szín- és illatanyagot adó fitokemikáliák) tudhatók be. 

• Különösen kedvező hatással bír többek között a paradicsom és a belőle készült paradicsomkészítmények a likopintartalmuknak és egyéb vegyületeiknek köszönhetően. Érdekesség, hogy a likopin a paradicsom megfőzése során tud kellően hasznosulni igazán, ezért a friss zöldség fogyasztása mellett a mártásként, levesként elkészített változata javasolt, mint a szívvédő étrend szerves része.

• A hagymafélék, különösen a fokhagyma a flavonoidok közé tartozó quercetinen kívül szerves kénvegyületeket is tartalmaz. Ezek a vegyületek felelősek a hagyma okozta könnyekért, de emellett befolyásolják több gén átíródását is, valamint csökkentik a gyulladásos folyamatok intenzitását, és emellett közvetlen értágító hatással is bírnak. Valószínűleg a vérlemezkék összecsapzódását is képesek gátolni, ezáltal a vérrögképződés okozta érszűkület megelőzésében is felhasználhatók.

• A bogyós gyümölcsökben (főként a fekete-, a vörös- és a tőzegáfonya) található antocianinok és bomlástermékeik meggátolják az LDL-koleszterin oxidációját, csökkentve ezáltal a szívbetegségek kockázatát, a már kialakult betegség esetén pedig javítják annak állapotát. 

Nagy élelmirost-tartalmú, teljes kiőrlésű gabonafélék 

A teljes kiőrlésű lisztek és a belőlük készült pékáruk, tészták, sütemények, valamint müzlifélék rendszeres fogyasztása a bennük található élelmi rostok révén csökkentheti az étrendből származó koleszterin felszívódását a bélrendszerből, ezáltal csökkentve a vérben mérhető koleszterinszintet. Emellett lassítják a szénhidrátok felszívódását, így kedvezően befolyásolják az étkezést követő vércukorszint-emelkedést, ezáltal a cukorbetegség kockázatát, állapotát is.

A teljes kiőrlésű gabonák és gabonatermékek számos hasznos vitamint és nyomelemet (pl. B-vitaminok, folsav, magnézium, szelén) is tartalmaznak, amelyek mind hozzájárulnak a szív- és érrendszeri betegségek megelőzéséhez.

A gabonák közül kiemelendő a zabkorpa és a zabpehely, mivel az ezekben található vízben oldódó élelmi rost (béta-glükán) bizonyítottan csökkenti a vér koleszterinszintjét.

Hidegen sajtolt, extra szűz növényi olajok 

A különféle növényi magolajok, csíraolajok lényegesen nagyobb mennyiségben és kedvezőbb arányban tartalmazzák a telítetlen zsírsavakakat, mint az állati erdetű zsiradékok és csak csekély mennyiségben található bennük telített zsírsav (emiatt szobahőmérsékleten folyékonyak, a pálma- és kókuszzsír kivételével). A lenmag-, repce-, szója-, illetve dióolaj kiemelten fontos ómega-3 zsírsavforrások, amelyek kedvezően befolyásolják a szervezetben zajló gyulladásos folyamatokat, ezáltal csökkentik a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát. Ezek közül főzésre/sütésre a repceolaj alkalmas, a többi olajat – hevítés nélkül hidegen - salátaolajként, vagy szendvicsek ízesítésére javasolt felhasználni.

Az ómega-6:ómega-3 zsírsavak abszolút mennyisége mellett a megfelelő arányuk is fontos tényező a szív- és érrendszeri betegségek vonatkozásában. Az ómega-6 zsírsavak túlzott aránya ugyanis növelheti a szívbetegségek előfordulási gyakoriságát, ennek ellenére a magyar lakosság étrendjében az ómega-6:ómega-3 arány 30:1 felé közelít az ajánlott 4-5:1 arány helyett. Ennek érdekében az ómega-3 zsírsavakban gazdag olajok arányát célszerű növelni az étrendben, hogy kiegyensúlyozzák az ómega-6 zsírsavakat nagyobb arányban tartalmazó olajok (pl. napraforgó-, kukorica-, sáfrány-, búzacsíra- vagy szezámolaj) használatát.

Diófélék és más olajos magvak

A dió-, mogyorófélék, mandula, lenmag (olajos magvak) egyszeresen- és többszörösen telítetlen zsírsavakban, élelmi rostokban és növényi szterolokban gazdagok, rendszeres fogyasztásuk hozzájárul a szív- és érrendszeri betegségek kockázatának csökkentéséhez, feltéve, hogy nem a sózott, olajban pörkölt változatról van szó. A diófélék rendszeres fogyasztása az LDL-koleszterinszintet akár 8-12%-kal is csökkentheti. A sótartalom mellett kiemelt figyelmet érdemel az olajos magvak avasodásának (oxidáció) elkerülése is, mivel az avasodás során egészségre káros anyagok keletkeznek a magvakban. 

Bab-, lencsefélék, szója

A vörösbab és egyéb babfélék kiemelten jó hatású (bár nem komplex, vagyis teljes értékű) növényi fehérjeforrások, amelyek élelmirost-tartalmuk révén csökkentik a koleszterin felszívódását, ezáltal hozzájárulnak a szívbetegségek kockázatának csökkentéséhez is.A szója és a szójatermékek fogyasztása élelmirost- és növényiszterol-tartalmuk révén gyakorolnak kedvező hatást az LDL-koleszterin szintjére.

Kakaó, feketecsokoládé

A kakaó és a fekete (ét)csokoládé a bennük nagy mennyiségben megtalálható antioxidánsok (flavonoidok) révén rendszeres fogyasztás mellett csökkentik a vérnyomást, javítják az érbelhártya működését, ezáltal csökkentve az érelmeszesedés kialakulásának kockázatát. A tejcsokoládé a tejtartalom miatt koleszterinforrásnak számít, valamint több cukrot is tartalmaz, emiatt is a fekete csokoládé a jobb választás az egészségünk védelme és a szív-ér rendszeri rizikó csökkentése érdekében.

Zöld tea

A zöld teában található katekin (ECGC, epigallokatekin-gallát) nevű bioflavonoidrévén  rendszeres fogyasztása csökkenti a vérnyomást és az LDL-koleszterinszintet is, és gátolja az LDL-molekulák oxidációját. Napi három csésze zöld tea fogyasztása felett már az agyvérzés (stroke) előfordulásának csökkenése is kimutatható. A zöld tea fogyasztása után az érbelhártya működésének javulása is kimutatható.

Kávé, koffein

A kávéfogyasztás kifejezetten sokáig rossz hírű volt a szívbetegek étrendjét tekintve, s mind a mai napig nehezen mosható le róla a káros szenvedély bélyege. Ugyanakkor mára már több kutatás igazolta a kávéivás pozitív, prevenciós hatásait, sőt, mi több, semmilyen bizonyíték nem igazolja, hogy a kávé- vagy a koffeinfogyasztás növelné a krónikus szívkoszorúér-betegség kockázatát, még jelentős mértékű fogyasztás (6 vagy több csésze/nap felett) esetén sem. 

A teljességhez hozzátartozik, hogy a kávéfogyasztás sem való mindenkinek, hiszen a koffeinre érzékeny személyeknél, a fiatalabbaknál és azok esetében, akik nem fogyasztanak rendszeresen koffeint tartalmazó italokat, az egyszeri koffeinfogyasztást követően gyakran megemelkedik a vérnyomás (remegés, idegesség, szorongás, hasmenés is társulhat mellé), így számukra nem javasolt a koffeintartalmú italok rendszeres fogyasztása. Közismert tény, hogy a koffein okozta hatásokhoz a rendszeres fogyasztás esetén hozzászokás alakul ki, vagyis idővel az egyszeri normál adag (például egy csésze kávé vagy tea) már nem váltja ki ugyanazokat a tüneteket vagy nem ugyanolyan mértékben, a várt serkentő hatás eléréséhez is egyre több adag szükséges (ezt tévesen függőségként írják le sokan, ha bár ez nem mérhető össze a drogfüggőség veszélyességével addiktológiai szempontból). 

Sok esetben nem teljesen egyértelmű, hogy a kávéivóknál tapasztalt előnyök a kávé mely összetevőjének köszönhetők, mivel a koffeinmentes kávé esetében is hasonlók írhatók le.

Mértékletes alkoholfogyasztás

Az alkohol mintegy Janus-arcú folyadék van jelen a szívbetegség megelőzését, kezelését szolgáló étrendben, életmódban. A mennyiség és a minőség kettősége egymástól elválaszthatatlan, hiszen mind a mellett, hogy nagy mennyiségben, gyakori fogyasztás mellett a kockázatot fokozó tényezőként tartjuk számon, az is elmondható, hogy a mértékletes vörösborfogyasztásnak éppenséggel a szív-ér rendszeri betegségek kockázatát csökkentő hatása is van.A védőhatásért a vörösborban jelenlevő számos vegyület is felelős, ezek közül a szőlő héjában található rezveratrol és magjában található proantocianidinek emelendők ki igazán. Ezek az anyagok többek között megakadályozzák az LDL-részecskék oxidációját. A rezveratrol magában a szőlőben és a szőlőlében is jelen van, de szabad formája alkohol hatására alakul ki, szívvédő hatása így érvényesül igazán. Nőknek naponta legfeljebb egy, a férfiaknak legfeljebb két egység alkohol javasolt a kulturált alkoholfogyasztás keretein belül (egy egység vörösborból 1-1,5 dl mennyiséget, egy pohárnyit jelent).